A Final Fantasy 4 volt az első SNES-re kiadott rész, és mint ilyen, hatalmas lépés volt a sorozat történelmében, mind grafika, mind történet szempontjából. 1990-ben adták ki, 1999-ben készült el a PSX-es felújított változata, amit Final Fantasy Chronicles címszó alatt a Chrono Trigger-el együtt adtak ki.

A játéknak japánban megjelent egy ’Tesco gazdaságos’ verziója is, hogy miért, azt ne kérdezzétek. Easytype-ként emlegetik, de csak pár csata lett lényegesen egyszerűbb, viszont elég sok tárgyat kivettek belőle, és a történeti hátteret 1-2 ponton leegyszerűsítették, sőt, néhány karakterhez tartozó speciális támadást is kivettek, szerintem teljesen értelmetlenül. Természetesen ez a verzió az, amit aztán nyugaton is kiadtak, ott Final Fantasy 2-ként. A Final Fantasy Chronicles-ben viszont az eredeti, teljes verzió került feldolgozásra hála istennek. Ha meg akarsz bizonyosodni arról hogy neked melyik verzió van meg, akkor a játék elején, miután kilépsz a trónteremből, menj jobbra és beszélj Kain-nel. Ha mesél kicsit az apjáról meg az életéről, akkor nem kell más verziót keresned.

A játék fantasy-jellegű környezetben játszódik leszámítva néhány airship-et, de a végén befigyel a Star Wars-jelleg is. A történet erősen lineáris, mindig meg van szabva hogy kit viszel magaddal a csapatban. A csapat amúgy 5 tagú. A harc a későbbi részekhez hasonló, körökre osztott jellegre emlékeztet, de nem egészen olyan, mint a későbbi részek. Nem lehet váltani, hogy éppen kivel akarsz támadni, és a támadások között mindig eltelik egy kis idő, így van hogy egy harcban valakit fölösleges feltámasztani. Nem lehet továbbá várni se pár másodpercet, hogy megüssenek, és aztán egyből tudj gyógyítani. Emiatt a taktikázási lehetőségek nem olyan szélesek, és kicsit egyhangúabbak a csaták, de a játék elég nehéz. A varázslatok idézési ideje jó hosszú, a Meteo idézése eltart úgy két körig is (ezalatt persze lehet támadni), ami szerintem jó, hiszen érzékelhető hogy milyen erős mágiát használunk. A fejlődésrendszer amúgy az összes FF közül a legegyszerűbb. A varázslatok szintlépésekkel fejlődnek előre, előre meghatározott rendben. Lényegében ez egy nagyon jó hangulatú játék, de kell hozzá egy kis türelem hogy 1-2 dolgot megszokjon az ember. Ezt a türelmet megalapozhatja az, hogy már ismer pár másik részt, és emiatt kíváncsi erre is. Szerintem nem fog csalódni aki ezzel is játszik.