2. Fejezet

Marcus Vangelius igen idegesen csapott rá az asztalra. Aztán még egyszer. Aztán már nem mert, mert fájt a keze.

-Valakinek tennie kell valamit! – kiáltott fel.

-Így van. – szólt bőlcsen Marmaduke Grain.

-Ha nem tesz valaki valamit, akkor nagy baj lesz!

-Így van!

-És akkor mind meg fogunk halni!

-Így van!

-Legyen szives hagyja abba a “így van-ozást”!

-Nem így van.

-… - Marcus csúnyán nézet Marmaduke-ra. Mindig is csodálta Grainnek ezt a nagy szókincsét.

-Rendben. Most, hogy már félórája itt kiabál nekem, lehet hajlandó lesz végre el is mondani, miért jött ide.

-Szóval a baj az, hogy megtudtam, hogy a négy mágus átment a másik oldalra, és  nincs semmi hírünk róluk már rég, és azok az idióták állítólag nem csukták be a kapukat!

-Igazán? De miért érdekel az minket? Úgysem akar ott átjönni senki… De hogyan jött rá?

-Úgy, hogy megéreztem, és kész. Volt egy furcsa álmom. A négy mágusról. Akiknél a kulcs van. És valami medálról is, amit meg őnagysága Arvias … a jóég áldja meg (közben letérdelt, és elmondott egy imát). Szóval Arviast álmodtam meg, és azt mondta nekem, hogy valami Medálra kell vigyázni. És a négy mágusra…

-És? – kérdezte Marmaduke érdeklődve.

-És eltüntek! Egyszerüen eltüntek!

-Eltüntek….

-Igen el…

-Borzalmas.

-Így van.

-És én ebben hogyan segíthetek?

-Beszélnem kell Albatros őnagyságával!

-Úgy. Nos ez lehetetlen. Őlordsága el van foglalva.

-De nem érti? Ha valaki az ellenség kémei közül rájön, akkor meg a végén megint kinyitják a kaput! Nem kell más csak egy erős löket! A kulcs is eltünt! Érti ember?

-Én értem.De tudtommal a kulcs önagyságánál van nem?

-Nem.

-Tessék?

-Semmi semmi. Azonnal beszélnem kell vele! Zavarja meg!

-Dehát nem tudom megzavarni, hisz nagyon el van foglalva!

-Miért, éppen mit csinál?

-Kérem, Őlordsága éppen a napi unatkozását folytatja.

-Dehát! Kérem szépen! Mondja meg neki, hogy tudom, hogy lehet visszaszerezni! Gondoljon arra, hogy ha a Vilkadratiak megtudják, hogy a kapu innen nincs zárva, simán megint kinyitják, és most idegesebbek lesznek, mint a múltkor. Invázió ember! Invázió!

-Érdekes.

-Gondoljon bele! Kémeim azt mondták, hogy amikor itt toboroztak, azok a részegek, akik megtámadták a Három ország egyik faluját, Frigibit, akkor kihallgata az egyik mágusukat, aki valami medálról beszélt! Az a medál hatalmas erővel bír állítólag, és ők is csak ellopták valami nagy mágustól, még Vilkadrat egyik városából. Zanzathból meghozzá, ahol azok az őrült tudósok vannak! Vilkadrat legsötétebb városában, melyen csináltak erős mágiákkal!

-Sötét volt?

-Igen, de miért fontos ez most??

-Csak úgy kérdeztem…

-Nehogy azt mondja nekem, hogy nem vesz komolyan!

-Jaj, nem az, csak mondom…

-Arghh! – és idegesen elhagyta a kastélyt. A Város utcái gyönyörű fényben villogtak. Mint mindig. Úgyértem mint egyfeszt.

“A NHL szerint az a kifejezés, hogy “Sötét hely”, vagy “Sötét alak”, nem létezet a Megyék földjén, mert soha nem volt sötét. Szóval a sötét szó már elvileg nem létezet a szótárukban.”

“A NHL azt írja Marcus Vangeliusról, hogy ő egy nagy, nagy hős volt. Régebben a Kettő ország lovagja volt, de elbocsátoták, mert sokat ivott. Azóta meg van róla győződve, hogy a Vilkadratiak vissza akarnak jönni, és elpusztítani minden élőt Hammingdathban. Volt neki egy keme, akit úgy hívtak, hogy Musmurum, de az meghalt. Állítólag egy megbeszélésen elmondta a véleményét. Musmurum szerint a Vilkadrati mágusok egy medált keltetek életre, ami nagy erővel bír. Igaz, senki sem tudta milyen erővel bírt. Nem rég elment vadászni és mint feljebb írtam eltünt a társa. Rájött, hogy a kapu erről az oldaról valóban nincs bezárva. Ígyhát összehívta a nagy világ lovagjait, hogy elmondhassa a véleményét a témáról. Ők nem úgy gondolták. Két hetes korházi ápolás után elhatározta, hogy egyedül vág bele a rejtély megfejtésésnek. Érdekes módon, jó barátja volt Forzentalnak, Rick apjának.

Marcus felment a lakására, és leült a székére, majd jól kigondolta a tervet. Meg kell találni az öreg mágust, aki a kulcs őrzője volt, még mielött Albatros elkérte tőle. Meg kell találni a négy mágust. Érdeklődve nézte a madarat, ami az ablakban ült. Odament hozzá, és látta, hogy a madár lábára van erősítve egy levél. El is akarta venni, de a madár nem akarta engedni. Folyton vagy elszállt, majd vissza vagy megcsípte. Marcus megunván bement a konyhájába, majd előkapott egy kekszet, de elöször beszórta valami porral, és odaadta a madárnak. A madár szivesen fogadta, éls odanyújtotta a lábát. Marcus elvette a levelet, és elhesegette. A madár repült vagy 1 kilométert, majd meghalt. Marcus kibontotta a levelet, és hangosan olvasta:

“Drága Barátom! Nagy baj van! Az a hülye fiam megta… (áthúzva) elopta a Medált, amit olyan nagyon őriztem a mai napig! Most éppen A Városba tart vele. Nem lenne jó ha rossz kezekbe kerülne, ha érted mire célzok! Vedd meg tőle, vagy lopd el, én nem tudtam megállítani! Akármi baj lenne keresd meg Kowo urat a Zöld Halál fogadóban, és  mond, hogy én küldtelek. Üdvözletem a feleségednek és ezuttal őszinte részvétem is! Szép asszony volt!    --    Forzental Drake, Rick Drake apja.”

-Te jó ég! – kiáltott fel Marcus.

Azonnal felkapta a tollat, és írt egy levelet az Állomásnak, valahogy így :  “Kérem árulják el nekem, mikorra érkezik be a legközelebbi vonat Három földről? – Marcus Vangelius exLovag”, majd előkapta a posta Qlon madarat a kalitkából, ami nem éppen értékelte eme gesztust, mert éppen egy tojást tojt és rákötötte a lábára a levelet, majd azt mondta: - Repülj a Huu Huuhoz!. A madár elszállt. Majd egy 10 perc múlva vissza is jött a válasszal, ami így szólt:  “Kedves uram, a következő vonat Három Megyéből pontosan fel óra múlva érkezik be az állomásra. – Fütykös Rozália exÖrömlány”.

-Aha! – és kirohant az ajtón.

Eközben a Qlon madarunk ingerülten kereste a tojását, de amikor a konyha felé nézett, és látta a tepsit, abba is hagyta a keresést, és megpróbált új tojást tojni.

“A NHL úgy magyarázza az időt a Megye Főldjén, miszerint 15 óra tesz ki egy napot. Egy hét az 5 nap. 10 nap egy hónap, és 44 hónap egy év.”

Marcus gyorsan rámászott egy szállító szekérre, ami pont az állomás fele ment, remélhetőleg.

“Ha a NHLt kérdezzük a száltó szekérről, ezt fogjuk válaszként kapni: A szálitó szekért, másnéven Szálitó Szekeret, azaz SS-t (fontekiusan eszsesz) úgy taláták fel, hogy vettek pár rönk fát, összekötötték, és tettek rá székeket, és korlátokat ugyancsak fából, és alá meg a hires Valy-Valy erdőből származó lebegő levelekből. Ezek a levelek abban különböznek a többitől, hogy ezek a földből nőnek ki, majd őszel felszállnak a fákra. Nos, ezenek a leveleknek köszönhetöen a SS szálldogált erre-arra, amerre éppen a szél fújtal. Ezt úgy oldották meg, hogy a szelet érdekes csőrendszerbe gyűjtik össze. és a SS–t fel kötötték kötelekre, amiket egy fa törzsre erősítettek, amikből jön ki a szél. Amikor egy-egy fa törzshöz hozzáér az SS, akkor amaz csöve tovább fujja, így megyeget előre, hátra.”

Hála az égnek a szél most kedvezett Marcusnak, így pont az állomásra ért be. Ott várt egy kicsit, majd megunta, és elment egy sört meginni. Eközben a vonat már megérkezet. Rick, aki Forzental fia, és Fakk kiszálltak. és kimentek a főtérre, majd rászálltak egy SS–re, és elmentek a piac negyedbe. Eközben Marcus már a 3. sörnél tartott, és egy idegennek mesélte éppen, hogy miért nem jó dolog túl sokat inni. Rick, aki Forzental fia, és Fakk megérkezvén odamentek egy gyanus alakhoz ( nem sötét alakhoz mert az nem létezhet ) , aki roppant feltünően ott állt az egyik sarokban.

-Jó napot! –szólalt meg Rick, aki Forzental fia.

-Adj Isten! – válaszolt unottan a dagadt csávó.

-Van itt valami, ami azt hiszem érdekelné önt…

-Éspedig?

-Ime! – Rick, aki Forzental fia előszedte a Arany Medált a zsákjából. és felmutatta.

-Valóban érdekes. Mennyit kér érte?

-Mennyit ad érte?

-Én kérdeztem elöbb.

-Jó, de én nem tudom az árakat. – mentegetőzzőt Rick. aki Forzental fia.

-Tudgya mit? Csereljük el. Adok magának érte egy vadi új kardot.

-Mit kezdjek én egy vadi új kardal?

-Mondjuk megvédhetné magát a rossz emberektől!

-De hát senki sem akar engem megtámadni!

-Biztos ön ebben? – majd Forzental fiát, aki Rick pofán csapta, aminek következtében az nekicsapódott a földnek, és a dagadt csávó felkapta a Medált, és elrohant vele. Fakk elkezdett röhögni.

-Azta … - sóhajtott fel Forzental fia, Rick. Te meg mit röhögsz? Nem hogy utána futnál!

-De hát nem látod hova ment be?

-Hova?

-Abba a kocsmába, ott, ni! A Zöld Halál-ba.

-Na és?

-Nem hallotál még a Zöld Halál kocsmáróll?

-Nem én.

-Akkor menj el Belfasztba.

-???

“A NHL szerint a földön kevés olyan veszélyes hely van, mint a Zöld Halál kocsma, ugyanis aki oda belép, az :

1.Hibbant, elmebeteg, őrült, vagy öngyilkos

2. Ismert alvilági személyiség, aki már gyilkolt, vagy lopot tyúkot. meg ilyesmik

Még maga a rendőrség sem mer oda bemenni. Állíitólag külön tagsági kell, hogy az ember bemehesen oda. A feltételek így szólnak a tagságihoz:

“Mind, aki kérést nyújt be tagságira a Zöld Halál nevezetű kocsmába, annak meg kell ölnie 4 embert, el kell rabolnia egy szekér szalmát, és át kell verjen 33 személyt.”

Egyszóval született gyilkos kell legyen, az aki oda belép. Olyan ember, akivel nem éri meg még beszélgetni se, pláne nem egy arany Medálról. Sokak szerint viszont a Zöld Halál a megmaradt Vilkadrati katonák (akik túlélték a háborút) hadiszálása volt, de elvetették a véleményüket, miután megverték őket.”

-Most mit csináljunk? – kérdezte kétségbeesetten Rick, aki Forzental fia.

-Fogalmam sincs, de én oda be nem megyek.

-De hát a medálom!!

-Sajnálom. Javaslom menjünk el a nagynénémhez, és együnk, igyunk, majd eldől mi lesz. Lehet tud segiteni. Mást ugysem tudunk csinálni!

-Úgy legyen… - mondta szomorúan Rick, aki Forzental fia.

Így hát felszálltak egy arra járó SS–re és visszamentek, azaz szálltak a központba, majdnem az állomás mellé. Amikor oda értek megfigyelték, hogy az egyik fogadóból éppen kivágnak egy (nem sötét) alakot, és el kezdik verni.

-Te jó ég, hogy tudják, így verni azt a szerencsétlent? – kérdezte Forzental fia, Rick.

-Biztos elmondta a véleményét… - okoskodott Fakk.

-Te, az nem Marcus Vangelius?

-Az ki?

-Apám egyik ismerőse! Te jó ég ő az! Gyere gyorsan!

-Igen mentsük meg! – kiáltott fel Fakk, de egy tapodtat sem mozdult.

Rick, aki Forzental fia odarohant, hogy felsegítse Marcust, aki olyan részeg volt, hogy azt hitte, a halál jött, hogy elvigye őt, ezért erősen állitotta, hogy ő neki még nem járt le az ideje. Fakk közben meg se mozdult, és odakiabált Forzental fiának, Ricknek, hogy eszébe se jusson azt mondani, hogy: “Szerintem nem így kéne bánni az emberekkel!”, mert akkor baj lesz. Odavonszolta Marcust, aki fura módon a Hupikék-törpikék dalát mormolta ... fura módon, mivel azok nem is léteztek abban a korban.

-Most szerinted mit csináljunk vele? – kérdezte Forzental fia, Rick.

-Elmegyek gyorsan venni valami gyógyszert jo?

-Ok.

Fakk elsietett a közeli gyógyfüveshez. Belépett, és így szólt:

-Jó napot!

-Ugyancsak fiatalember, miben segíthetek magának?- szólt a kedves eladó-néni.

-Kérnék szépen valami gyógyszert, ami egy igen komoly “ Felállásra Enyhén Képtelen Állapot” szindróma ellen való!

-Ó, természetesen van itt egy olyan növény! Másfll rugó lesz.

-Köszönöm! – és gyorsan a főtérre húzzot.

-Mit vettél? – kérdezte Forzental fia, Rick.

-Az van ráírva, hogy Anti-ko’ma!

-Az mi?

“Az NHL úgy magyarázza a Anti-ko’ma gyógyszert, miszerint: amaz közismert pofon növénynek a nedve. A pofon növény másnéven “Beszólusz Pofáncsapusz” a Zibli erdőkben nő. Az az igen hülye tulajdonsága van emez növénynek hogy a levelük egy emberi kéz formája, de vagy 5szörösse. És ha valaki elmegyen mellettük, akkor az a hülye szokásuk van, hogy elkapjak a gyökereikkel, és addig pofozák áldozatukat, amig az el nem szédül vagy meg nem hal.”

-Majd elmagyarázom! Itasd meg vele!

Rick, aki Forzental fia megitatta Marcusal a italt, aminek következtében az úgy felpattantak a szemei és lábra ugrott mintha pofon vágták volna. Ehh…

-Izé? Hol vagyok? Mi vagyok? Kik vagytok?

-Marcus! - kialtott fel Rick, aki Forzental fia. Semmi gond! Jól vagy!

-Rick! Édes egyetlen barátom Forzental fia! Hogy talátál meg?

- Hát, felállásra enyhén képtelen állapotban. Azt hiszem, kicsit többet ittál a kelleténél!

-Én? Ugyan, dehogy. Mindegy! Figyelj! Hol a Medál? Meg szeretném venni tőled!

-Ugye nem akarja elcserélni egy kardra? – kérdezte gyanakvóan Fakk.

-Nem… de ki maga?

-Én kérem Fakk-Torham vagyok.

-Én nem… - válaszolta még mindig szédelegve Marcus.

-Mondjuk azt rögtön gondoltam.

-Ohh, Marcus ez itt Fakk, Fakk ez itt Marcus Vangelius! – szólt Rick, Forzental fia.

-Örvendek… -szólt Fakk.

-Én is! Én is… na szóval hol van a Medál?

-Azt kérem eléopták tőlünk. –szólt Fakk.

-Hogyan?! De hisz ez borzalmas! Ki volt az???

-A piactéren történt! Amikor épp kiszálltunk a SS-ből, nekünk rohantak vagy 20an és jól helyben hagytak mindket, majd ellopták a Medált. Fakk érdeklődve nézet.

-Valóban, de csak Ricket verték meg, mert engem nem vettek észre, mert elbújtam. – mondta gúnyolódva Fakk.

-Akkor sürgősen vissza kell szereznünk! – kiáltotta Marcus.

-Igen, de van egy kis probléma! – mondta Rick, Forzental fia.

-Mi lenne az?

-A tolvaj … ize! A tolvajok berohantak a Zöld Halál kocsmába!

-Jaj nekünk. Te jó ég! Nah, nem baj, majd elrendezzük, bizd csak ide! Van nekem ott egy-két régi ismerősöm, akikel ittam…. ize golfoztam régebben.

-Akkor hát menjünk vissza! –kiáltott fel Forzental fia, Rick.

Gyorsan felszálltak egy arra lebegő SSre.

!MEGJEGYZES! :  Haverom ma 01.02.2002 –dikén reggel pert inditott ellenem mert megvertem. A bíróságon úgy magyaráztam az esetet, hogy amikor haver irta, amit diktálok, azt merte mondani hogy : “ Abba kéne már hagyni ezt a folytonos megjegyzést, miszerint Rick, Forzental fia, és Forzental meg Rick apja, mert szerintem ez már erőltetett poén” erre én megkérdeztem : “ Robi most ezt miért mondod?” erre azt merte valaszolni hogy : “Ez a véleményem” és akkor én megvertem. A bíróságon álitotta hogy csak mi ketten voltunk a szobában és akkor nem élehetek azzal a jogommal, hogy megverjem, de én visszavágtam, hogy igen is volt más is a szobámban, éspedig a hörcsögeim, akik velem tartottak. Hál’ istenek mára az ügy lezáródott az én javamra, mert elismerték a hörcsögeimet mint szem és fültanukat és most már írhatom tovább. Most már én írom, mert Robi kórházba került, mert a bíróságon azt merte mondani a bírónak hogy “Szerinte ez nem igazságos”.  Majd írom a cimet, hogy hova küldjétek a virágokat. Közkérésre jelentem: abba fogom hagyni eme magyarázást, hogy Forzental fia, Rick és Forzental, aki Rick apja. (Azóta se hagyta abba – korr.) Aki nem volt képes eddig felfogni az olvassa újra.